2011. szeptember 18.

Babgulyás

Kedves házikolbász!

Először is elnézésedet kell kérnem, hogy több órás utaztatásod nem sikerült a legkényelmesebbre. Reméltem, hogy puha, bársonyos tested kibírja a nyomást. Úgy mint fizikai-, lelki-, és lég-. Hála az égieknek (gondolom, mivel egy lépcső fokkal közelebb jártunk hozzájuk a szokásosnál), teljes pompádban kerültél a szemem elé. Pár napig azon törtem a fejem, hogy hol lehetne méltó helyed. A köztes időben felajánlottam a lakótársamnak, hogy a csodádra járjon, hisz még egy ilyen mint Te vagy, nincs a kerek erdő közepén. Mint egy jó édesanya, a legjobbat szeretném Neked. Így merült fel bennem a házasság ötlete, mivel már egy ideje itt lapul a szekrényemben egy zacskó brazil fekete szépség. Jobb feleséget nem is kaphatnál. Feszes, ízes, és nem adja könnyen magát.
Mire ezt olvasod, már a lagzi is megtörtént, sok jó barátot hívtam hozzád, úgy mint, Rettegett Paprika, Mr. Fokhagyma és Miss. Hagyma, Mindiglátott Vörösbor, Fürge répa, Sokatlátott Marha. A koszorús lányok fűszereket szórtak lábaitok elé.
Ebben a pillanatban az egész népes társaság itt ül velem. Sajnálom, de véget ért a mulatság, mennetek kell. Higgyétek el, én élvezem a legjobban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése