Nincs vihar előtti csend. Élek. Az új kuckomról annyit tudok mondani, hogy az egyik legjobb döntésem volt az utóbbi időben. Már már zavaróan természetes minden, egy hét után. Összhang van, béke és nevetés. Meg rengeteg és erős dejavu, aminek még keresem az okát de félek, hogy már tudom.
Voltam barátokkal kicsi kocsi túrán is pár napra.
Apa azt mondta, hogy nem lesz már cseresznye mire haza érek, de csinál nekem lekvárt belőle. Mármint Apa. Lekvárt.
Janka pityókásan bevallotta nekem, hogy akár hányszor találkozik velem, mindig boldogan és feltöltődve megy haza.
Fociztam is éjszaka az utcán, Johnnal.
Meg még rengeteg "véletlen" is történt velem amiket meg sem említek. Jóság van végre. Meg időm ilyenekre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése