Kell egy kis áramszünet...

...időnként mindenkinek. Nem annyira esett jól a sulis project kellős közepén, de csak amiatt, mert szokás szerint utolsó pillanatos. Viszont magamhoz kaptam pár gyertyát, meg Bukowski Forró vízi zenéjét, amit néhány hónapja félre tettem, mert a trágár szöveg és a mocskos sztorik tömkelege, amit mindig élvezettel olvasok, valamiért felforgatta a gyomrom. Ma teljesen más szemmel tekintettem rá és nem egy szamárfül született időközben.
Egy idő után azon kaptam magam, hogy nem szeretném vissza kapni a fényt, a laptop töltőjét, a valóságot. Már elfelejtettem milyen is, áram nélkül élni szabadon. Ha nem este kilenc van, még a gitárom is elő kapom. Mesés (lett volna).