Annyira rajta vagyok ezen a volt osztálytársak-iskola-elvárások vonalon, hogy eszembe jutott Pék Béla. Korosztályom ügyletes zsenije. Aki már 3-4 évesen tudott olvasni és ebből adódóan az óvoda főmuftija folyton levegőnek nézett ha valamiért jelentkeztem vagy valamit szerettem volna csinálni. Mert hogy én meg ilyen kis izgága picsa voltam (vagyok). Aztán persze elsőben már mindenki tudott olvasni nem csak ő de a zseni az egy olyan bélyeg amit le nem vakarsz, tehát meg kell felelned neki. Így a szülők bezárták őt az őshüllőkkel telepakolt levegőtlen szobájába a Révai nagylexikon teljes sorozatával. Később néha láttam a habtestével ücsörögni a buszon és ha jól tudom a 'nemzetközi kapcsolatok' varázsnevű szakra járt. Így utólag rettentően sajnálom szegényt de abból meg én sem kérnék, úgyhogy nem teszem. Vajon rajta van a fácsén höh...? Meg is lesem.
Mit is gondoltam...
Mit is gondoltam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése